Kedves Barátaim
Alább közöljük az
index.hu-n megjelent tanulságos cikket az ausztriai "trafik" törvény helyi alkalmazásáról. Ezúton szeretnénk megköszönni Tóth-Szenesi Attilának és az
index.hu Szerkesztőségének a hozzájárulást.
Egy osztrák trafikban valamivel több dolgot, például
autópálya-matricát vagy képeslapot lehet vásárolni, mint magyar társában
lehet majd. Bécsben 12 perc séta alatt négy trafikot találtunk, és
lépten-nyomon, de különösen a kocsmában, éttermekben dohányzó emberekbe
botlottunk.
A hétfőn Magyarországon elfogadott
trafiktörvény már valamelyest hasonlít a mintaként szolgáló ausztriai
szabályozásra, de egy fontos különbség van: nálunk a trafikrendszer
bevezetését összekötötték a dohányzás szabályozásának szigorításával.
Már a törvény nevében is benne van: a fiatalkorúak dohányzásának
visszaszorításáról. Nos, Ausztriában erről szó sincs, a törvény
ugyanis évszázados múltra tekint vissza (sőt, József császár már
1784-ben adott ki engedélyt dohánymonopóliumra), és – mint látni
fogjuk – a dohányzás visszaszorításában Ausztria az Európai Unióban az
utolsók között kullog.
|
Fotó: Wikimedia Commons |
Egy átlagos osztrák trafikban is nagyjából
azt lehet vásárolni, mint majd nyártól egy magyarországiban. A
cigaretta, dohány, és egyéb dohányzási kellékek mellett totót-lottót,
üdítőt, ásványvizet, újságot. Több olyan terméket találtunk, amit a
magyar törvény nem enged árusítani: képeslapot, bélyeget (bár ez már
csak kevés trafikban kapható, mert a posta csökkentette a jutalékot),
parkolócédulát, autópályamatricát, sőt, néhol koncertjegyet.
Vasárnap észnél kell lenni
Az osztrák dohányforgalmazásban egyéb
különbségek is vannak, de ez az itteni, jóval liberálisabb szabályozás
miatt van: viszonylag sűrűn vannak az utcákon, bevásárló-központokban
cigarettaautomaták, illetve, benzinkúton, és bizonyos
szórakozóhelyeken is árulnak cigarettát – a trafikárnál drágábban. Egy
doboz Marlboro az osztrák nemzeti dohányboltban 4,5 euró (nagyjából
1300 forint), addig az automata 5 euróért (1450 forint) adja ugyanazt a
típust, egy étterem vagy benzinkút pedig akár drágábban is. (Az
összehasonlítás kedvéért: nálunk a Marlboro 840 forintba kerül.)
A magyar dohányosok legfőbb aggodalma, hogy
ezentúl jóval nehezebben tudnak cigarettát vásárolni. Tény: egy
dohányosnak Ausztriában észnél kell lennie, ha nem akar automatából
cigarettát vásárolni. De nem csak a dohányosoknak, mindenkinek, aki
bevásárolni akar, mivel vasárnap csak a vasútállomásokon vannak nyitva
élelmiszerboltok, és a forgalmasabb metróállomásoknál trafikok. A
plázák vasárnap szintén zárva tartanak. A megélhetési éjjel-nappali
boltok pedig Bécsben nem nagyon ismertek (és ott, ugye, amúgy sem
lehetne cigarettát kapni.)
12 perc séta, négy trafik
|
Fotó: Wikimedia Commons |
A trafikok sűrűségére viszont nem lehet
panasz. Legalábbis Bécsben. Ennek szemléltetésére nézzük meg az ENSZ
bécsi központjához közeli Kaisermühlen városrész főutcáját, a
Schüttaustrassét. Nos, ezen az egy kilométeres, gyalog 12 perc alatt
kényelmesen végigsétálható szakaszon négy Tabaktrafik van.
Bécsben amúgy összesen 795 trafik van, vagyis
kicsivel több, mint kétezer emberre jut egy üzlet. Vidéken sűrűbb a
hálózat. A tervek szerint ez Budapesten is hasonlóan lesz. Egy trafikot megcsípni nyugdíjas állás, pontosabban egyéni vállalkozás. A több mint hétezer ausztriai trafikból
például egy-egy évben maximum száz zár be (kicsivel több mint egy
százalékuk), és valamivel kevesebb új nyit ki. Egy-egy engedély
odaítélésénél nagy súlyt kapnak a szociális és egészségügyi szempontok,
előnyben részesítik például a fogyatékkal élőket, a sokgyerekeseket,
régebben pedig a háborús áldozatokat.
Bőven kárpótolt dohányosok
A fentiekből látszik, hogy eddig valamivel
nehezebben lehetett Ausztriában cigarettához jutni, mint Magyarországon.
A dohányosokat viszont bőven kárpótolja, hogy cseppet sem tűnik úgy,
hogy harcolnának e káros szenvedély ellen, sőt, mintha bátorítanák is
kicsit. A buszmegállókban például nemcsak lehet dohányozni, hanem
cigaretta alakú hamutartó nyeli el a csikket úgy, hogy onnan kiguberálni
se lehet. (Pár éve helyezték ki őket, amikor Bécs kampányt indított a
szemetelés, így a csikkek eldobása ellen.) És a vasútállomásokon is
vannak dohányzóhelyek, a Westbanhofon például a peronokon is, a
vonatokhoz nem is nagyon lehet úgy kimenni, hogy ne kelljen dohányfüstön
keresztülvágni.
De ez semmi. A gyakorlatban azt tapasztalni,
hogy az alsóbb kategóriás kocsmáktól az elegáns éttermekig – többnyire a
többi vendégtől elkülönítve – mindenhol lehet cigarettázni. A
vendégektől való elkülönítést viszont nem úgy kell elképzelni, hogy a
dohányosok vannak egy hátsó, leválasztott helyiségbe száműzve. Sok
esetben éppen fordítva, a kocsma, kávézó, étterem bejáratánál, így a
pultnál is szabad cigarettázni, és egy leválasztott helyiségben ülnek a
nemdohányzók. Ahol meg egy helyiségből áll a hely, ott a tulajdonos
dönti el, hogy kocsmája, kávézója, borozója dohányzó, vagy sem.
És még egy lényeges különbség: a cigarettás dobozokon elrettentő fotók nincsenek, csak figyelmeztető szöveg.
Schüssel akadékoskodott
Mintha Wolfgang Schüssel szelleme jellemezné a
mai napig az osztrák viszonyokat. Tudják, ő volt az a politikus, akit
2000-ben a Jörg Haider Európában szalonképtelen pártjával kötött
koalíciója tett miniszterelnökké, és e szövetség miatt az Európai Unió
rövid ideig vizsgálat alá helyezte Ausztriát. Nos, Schüssel még
1993-ban, gazdasági miniszterként mondta azt az első jelentősebb osztrák
szabályozás tervezetéről, hogy a szabadságjogok orwelli mértékű
korlátozásának tartja, hogy a vendéglátósokat nemdohányzó részlegek
létesítésére kötelezzék.
|
Fotó: Wikimedia Commons |
1993-ban Schüssel akadékoskodása ellenére is
megszületett egy nemdohányzókat védő törvény, igaz, az eredetinél
szelídebb formában. A vendéglátóhelyek tulajdonosainak például csak
akkor kellett nemdohányzó részleget kialakítaniuk, ha akartak.
Betiltottak viszont néhány különösen erős cigarettafajtát, és
korlátozták a dohánytermékek reklámozását.
Nem ráfizetés a leszokás
A törvényen azóta tovább szigorítottak, de
mint említettük, a gyakorlatban ennek elég kevés jele van. Ami mégis: a
nagyobb éttermekben például kötelezően füstmentes helyiségeket is ki
kell alakítani, de a hozzáállásra jellemző, hogy a bécsi városháza
illetékesei közölték: razziák nincsenek, csak akkor szállnak ki, ha
valaki feljelentést tesz. A kocsmai dolgozókat viszont azzal védik, hogy
akkor is jár a végkielégítés az alkalmazottnak, ha a dohányfüst miatt ő
mond fel.
Ausztriában a férfiak 36, a nők 24 százaléka
dohányzik, ezzel az ország az Európai Unió középmezőnyében van. (Nálunk
41 és 31 százalék ez az arány.) Ha a mindennapi életben nem is
tapasztalni, de egy fontos különbség van a teljes szigort alkalmazó
Magyarország és a jóval megengedőbb Ausztria között. Nálunk piaci áron
kell megvásárolni a leszoktató szereket, amiknek több hónapos kúrája
van, és több pénzbe kerül használatuk, mintha az idő alatt dohányoznánk.
És a siker, vagyis a leszokás nincs garantálva a kúra végére.
Ausztriában viszont a dohány- vagy
nikotinfüggőséget több mint tíz éve betegségként ismerik el, így a
leszokást az egészségpénztár támogatja.